Ugyanis ha a nyugdíjbiztosításban takarékoskodunk, akkor minden befizetett 1000,- forintunkhoz további 200,- forintot tesz hozzá az állam.

Ez pedig úgy történik, hogy a befizetett összegek 20 %-át visszaigényelhetjük a személyi jövedelemadónkból. Ez az adókedvezmény maximum 130 ezer forint lehet évente, amihez akkor jutunk hozzá, ha egy adott évben 650 ezer forintot – azaz nagyjából havi 54.000,- forintot – megtakarítunk. 

De havi 25.000,- forinthoz is jár évi 60.000,- forint állami visszatérítés. Tehát ha valaki mondjuk 40 éves korától minden hónapban félretesz a nyugdíjára, akkor az államtól akár több millió forintot is kaphat a saját befizetésein felül. 

Minden évben december 31-ig csaphatunk le az akár 130.000 forintra!

Ha még nincs nyugdíjbiztosításunk, de már az idei évre is szeretnénk kapni akár 130.000 forintot az államtól, akkor december 31-ig kell megkötnünk a szerződést, illetve befizetnünk az általunk megválasztott megtakarítási összeget. 

Sokan nem tudják kihasználni a 130 ezer forintos adójóváírást – hiába van akár jelentős jövedelmük is. Ilyen például a nagyjából 400 ezer katás vállalkozó, vagy a külföldön dolgozók, akik nem fizetnek túl sok SZJA-t (és pont ezért az állami nyugdíjuk is alacsony lesz).

Mégsem bukják el feltétlenül az állami jóváírást, a nyugdíjbiztosítások esetében ugyanis a biztosított (aki majd a nyugdíjat kapja) és a szerződő (azaz a díjat fizető) személye eltérhet. Ha tehát nincs SZJA-köteles jövedelme, de például a házastársának vagy más közeli családtagjának van, akkor szerződőként fizetheti ő is a nyugdíjbiztosítását, ebben az esetben ő lesz jogosult az adójóváírásra.

A nyugdíjcélú megtakarításunk összegét a befizetéseink és az adó-visszatérítés mellett a pénzünk befektetésével elért hozamok is növelhetik. Ezek mértéke pedig elsősorban attól függ, hogy mekkora kockázatot vállalunk, és az alábbi kettő közül melyik nyugdíjbiztosítást választjuk:

• Ha csak pár évünk van hátra a nyugdíjig és nem akarunk kockáztatni, akkor jó választás lehet egy úgynevezett klasszikus nyugdíjbiztosítás. Az ilyenek garantálnak egy minimum hozamot a megtakarításounkra – igaz, a mostani környezetben ez 0% százalék –, viszont előre tudhatjuk, hogy a befizetéseinkkel, az adójóváírással és az esetleges hozamokkal együtt, minimum mennyi pénzünk lesz, amikor nyugdíjba megyünk. Így tehát semmit sem veszíthetünk – ám a megtakarításunk összege szinte biztosan kisebb lesz mint akkor, ha némi kockázatot is vállalunk.

• Ha több mint 10 évünk is van még a nyugdíjig, akkor érdemes szétnéznünk a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások között is. Ezek – ellentétben a klasszikus nyugdíjbiztosításokkal – nem garantálják a hozamot, ugyanakkor a magasabb kockázatú eszközalapok az elmúlt 5 évben simán termeltek 8-10 %-os éves hozamot is. Márpedig pár százalékos eltérés a hozamok között akár milliós különbséget is jelenthet a lejáratkor. 

A  pénzintézetek csaknem 70 különböző nyugdíjbiztosítási konstrukciójának költségei természetesen eltérőek. Ezek a különbségek sok év alatt akár milliós különbségeket is eredményezhetnek. Ezért mielőtt bármelyik termék mellett elköteleződünk, a teljes költségmutató (TKM) segítségével fontos összehasonlítanunk az éves átlagköltségüket (minél alacsonyabb a TKM, annál kisebb az adott nyugdíjbiztosítás költsége). 

De nem elég csak a költségeket nézni: ellenőrizni kell a különböző nyugdíjbiztosítások eddigi hozamait is, ezek az egyes biztosítók oldalán folyamatosan elérhetőek. De a legegyszerűbb, ha mindezek összevetéséhez egy szakemberre támaszkodunk.

A nyugdíjbiztosítások mellett szól, hogy a nyugdíjcélú befektetésen túl további biztosítási szolgáltatásokhoz is hozzájuthatunk, amelyek egy legalább 40 %-os egészségkárosodás vagy baleseti halál esetén jelenthetnek anyagi védelmet. Tehát ha nagy baj történik, a biztosító kifizeti a megtakarításunk aktuális értékét, illetve további biztosítási szolgáltatást is nyújthat. 

Egy dolgot viszont figyelembe kell vennünk: azt, hogy a nyugdíjcélú megtakarításunkhoz az aktív éveink alatt csak veszteséggel férhetünk hozzá. Például az adójóváírásnak is feltétele, hogy a nyugdíjig nem nyúlunk a megtakarításhoz. Ha mégis korábban kivesszük az összegyűjtött pénzt, akkor az adókedvezményt vissza kell fizetnünk 20 %-kal növelten, és ha a megkötéstől számított 10 éven belül vesszük fel a pénzt, akkor kamatadót kell fizetnünk a hozam után. Tehát ezt az összeget tényleg a nyugdíjunkra érdemes szánni. Úgy viszont nagyon megéri az állami támogatással, hozamokkal és bizonyos társaságoknál további díjjóváírásokkal együtt.